Chicago
English     France     Germany
Chicagó Pub
MasterCard
VISA
Maestro

Miért érdemes Szentesre látogatni?

 
Verseny asztalok

Szentes

Szentes a Dél-Alföldön, Csongrád megye északi részén a Tiszától keletre fekszik. A várost a Kurca-folyó szeli ketté mely Szentes szimbóluma is egyben. A város régóta tiszai átkelőhely, 1903-ban épült az első Tisza-hídja (a mai vasúti híd, sokáig közúti-vasúti híd volt), majd 1981-ben megépült az önálló közúti híd is.

A régió az újkőkor óta lakott hely. A neolit kori leletek egyik legértékesebb és legérdekesebb darabja a szomszédos Szegvár-Tűzkövesi feltárási területen lelt ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfi alakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I–VI. sz.) különböző népcsoportok váltottogatták egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai egyértelműen tanúsítják. Akadnak olyan feltételezések is, miszerint Szentes térségében, a Tisza–Körös szögletében állott Attila (433–453) sátorvárosa és ebből adódódan a hun fejedelem sírja is ezen a vidéken keresendő. Árpád-kori sírok a város határának több pontján is előkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi.

Szentes 1883 és 1950 között Csongrád vármegye székhelye volt.

A város neves szülöttei

  • Csíky László orvos, karikatúra szobrász (Szeged, 1942. június 18.-) Szentesen él és dolgozik 1957 óta
  • Badár Sándor színész, humorista
  • Gáspár Sándor színművész 1956. április 9.
  • Gáspár Tibor színművész 1957. szeptember 2.
  • Kárász Zénó színművész
  • Koszta József festőművész (Brassó, 1861. március 27. – Budapest, 1949. július 29.)
  • Kőhalmi Zoltán humorista
  • Őze Lajos színművész (Szentes, 1935. április 27. - Budapest, 1984. október 21.) Ma nevét őrzi a városi mozi és egy utca.
  • Pitti Katalin (1951. december 7.) opera-énekesnő, szoprán.
  • Szőke András rendező, színész (Szentes, 1962. október 11.- )

Szentesen tanultak

• Alföldi Róbert színművész, rendező, a Magyar Nemzeti Színház igazgatója
• Fesztbaum Béla színművész
• Gazdag Tibor színművész
• Hevesi Tamás zenész, énekes
• Kasza Tibor énekes /Crystal/
• Kerekes Viktória színművésznő
• Lajtai Kati énekes /Crystal/
• Náray Erika színművésznő
• Péter Szabó Szilvia énekesnő /NOX/
• Szekeres Adrienn énekesnő
• Zsédenyi Adrienn énekes

Szentes látnivalói, nevezetességei

Megyeháza

A város főterén áll az 1883-ban épült neoreneszánsz stílusú egykori megyeháza, amely máig őrzi Szentes 1883 és 1950 közötti megyeszékhelyi rangjának dicső emlékét. Az épületet Makay Endre tervezte, melynek építése már 1881-ben elkezdődött. Az első ünnepélyes megyegyűlést 1883. december 10-én tartották. A megyeháza homlokzati nagy ablakainál 6 nőalak-szobor látható, amelyek különböző mesterségeket ábrázolnak: hajózás, vadászat, mezőgazdaság, háziipar, kereskedelem, halászat.
Hódmezővásárhely 1950-es megyeszékhellyé emelése után az épületben a Szentes Járási Tanács és a járási földhivatal kapott helyett, valamint itt maradt a megyei levéltár is. A járási rendszer 1984-es megszűnése után különféle irodák kaptak benne helyet, de a 90-es évekre már csak a levéltár maradt. Az épület megromlott állaga miatt teljes felújításraszorult, melyre 2004-2005-ben került sor, az ünnepélyes átadás 2006 januárjában került sor. Az épületben helyet kapott a Koszta József Múzeum, üzemel konferenciaközpontként valamint alkalmas bálok és egyéb közösségi rendezvények rendezésére is.

Széchenyi-liget

Kezdjük az ismerkedést a Széchenyi ligettel, „az élmények szigetén”, ahol a medencék, csúszdák, teniszpályák, játszóterek mellett nyugalmas zöldövezet várja aharmóniára és kikapcsolódásra váró vendégeket.

A Széchenyi-liget a város központjában található. A Kurca-folyó által övezett liget, Szentes egyik legszebb közalkotásának létrejötte Széchenyi István halálához (1860) kapcsolódik és 1869-ben adták át. Az ültetett fák sokszínűségére utal például a a Szivarfa, Fehér- és Vörös hárs, Fehér vadgesztenye, bokrétafa, Keleti platán, Fehér nyír, Császárfa, Japánakác, Keskenylevelű ezüstfa vagy olajfűz, cserjék között a Törpe mandula, sóska borbolya, Vadszivarfa, Fehérsom, Díszgyöngy vessző stb. 1894-ben kertrendezés eredményeként az addig megtalálható fafajták kiegészültek különféle fenyőkkel (sima-, douglas-, normann-, luc-, fekete- és vörösfenyőkkel), piramiseperrel, piramisszillel, mocsári ciprussal, szomorú kőrissel, tarka juharral stb.)

1953-ban helyi természetvédelmi területté nyilvánította az Országos Természetvédelmi Tanács a Széchenyi ligetet. A Liget ma a Csongrádi úttal párhuzamosan elterülő és a Kurca-folyó által övezett természetvédelmi terület, egyben Szentes idegenforgalmának központi eleme. A Kurca-parton száz éves platánsor vezet a strandfürdőig. A liget bejáratánál Máté István II. világháborús emlékműve (1989) és Pataki Sándor fafaragó Széchenyi-emlékoszlopa kapott helyet. A Kurca parti úton haladva a strandfürdő felé, elsőként a volt Gőz- és Kádfürdő épületével találkozhatunk, mely pillanatnyilag Családsegítő Központként működik. Az épület 1869-ben klasszicista stílusban épült. Először gőz- és kádfürdőként, később sziksós fürdőként működött.

Tovább sétálva a liget középpontja felé, a Koszta József Múzeum Csallány Gábor Kiállítóhelyéhez érkezünk. Az 1869-ben épült néhai vendéglő klasszicista stílusú, és 1949 óta múzeumként működik. Jelenleg is állandó kiállítóhelyként várja az érdeklődőket: Múzeum a múzeumban – múzeumtörténeti tárlat. Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások várják a múzeumbarátokat. Itt kapott még helyet a régészeti gyűjteményt és adattárt. A gyűjtemény többi része a megyeházi épületben található (néprajz, képzőművészet, stb.).

A Koszta József Múzeum 2006 januárjáig a ligeti épületben működött, majd átköltöztették a felújított volt Megyeháza épületébe. A Koszta József Múzeum mára kb. 150 ezer tárgyat őriz, segédgyűjteményeiben pedig (szakkönyvtár, adattár, fotó-, audió- és videotár) közel ugyanennyi dokumentummal dolgozik. Koszta József (1861-1949), az alföldi festőművész hagyatékát a Koszta-teremben lehet megcsodálni.

A régészeti raktár népvándorlás kori gyűjteménye páratlan értékkel bír. Kb. 15-20%-a állandó és vándorkiállítások anyagául szolgál. A múzeum helytörténeti raktára 1997-ben a Péter Pál Polgárház Múzeumba, illetve a Friedrich Fényirdába költözött.

A főbejárat előtt Borbereki Kovács Zoltán párizsi Grand Prix-t nyert Kubikos szobra áll, az 1896-tól folyamatos régészeti feltárások derék földmunkásainak emlékére utal. A ligeti múzeumkertbe van telepítve a Zsoldos-emlékkút, a város legjelentősebb gyáros dinasztiájának emlékére, mely 1891-ből származik. A gőzfürdő mögött épült a nyári ártézi uszoda, amely 1896-ban nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A fiatalok legkedveltebb tartózkodási helye volt egykor és az maradt mára is. A strand az aktív és passzív pihenést egyaránt szolgálja. A nyugalmat kedvelők termálmedencéket, szaunát és pezsgőfürdőt, a sportolni vágyók sportmedencéket és csúszdákat használhatnak. Ugyanez a helyszíne az úszóversenyeknek, vízilabda-mérkőzéseknek és időnként különböző fesztiváloknak is. Igaz tehát a szlogen, mely szerint Szentes városa kitűnő lehetőséget nyújt az egészség megőrzésére, illetve annak helyreállítására nullától százéves korig, egyedülállóknak és családosoknak egyaránt. 1897-ben kialakították az első teniszpályát, ekkor még elsősorban az úri közönség szórakozására, mely napjainkra 15 pályássá bővült, és részben fedett.